8.Fejezet Szilveszteri csók

8.Fejezet

Szilveszteri csók

Minden napom csodálatosnak tűnt, mert ő velem volt. Nélküle már nem bírtam volna kimászni a házból,de talán az ágyamból se. Nekem olyan volt, mint a friss levegő, ami életben tartott. Ma reggel is együtt ébredtünk fel, csak én pár perccel előtte. Annyira cuki, amikor alszik, és olyan jó nézni közbe.

- Nem unod még, hogy engem bámulsz? – szólalt meg hirtelen, amitől picit megijedtem.

- Mióta vagy ébren? – fordultam el tőle.

- Amióta te! – emelkedik kicsit feljebb.

- Amúgy én nem bámultalak, csak rád tévedt a tekintetem –magyarázkodtam égő fejjel, mert a kis tükrömben pont láttam magam.

- Ja, vagy egy órán keresztül – puszilja meg az arcomat és ezzel teljesen megsemmisülök. – Hol töltöd a szilvesztert? Egyedül? Vagy rokonoknál? Szüleiddel esetleg?

- Tudod, hogy szilveszterkor, mindig dolgoznak, így nálatok dekkoltam, vagy nagyiéknál.

- Ez úgy hangzott, mintha nem szerettél nálunk lenni. – Játssza a megsértettet, de tudjuk mindketten ez nem komoly.

- De, csak most biztosan nem ott leszek – mondtam szomorúan utalva a Betti meg köztem kialakult helyzetre.

- Fellép a banda, eljössz Reginával? Andris meg Kevin is ott lesz, szóval remélem nem fognak elrabolni téged, bár amilyen szerencsés vagy.

- De, jó! - tapsikoltam, mint egy öt éves.

- Amúgy ezt az elrablós részt nem gondoltam komolyan, mert ki lenne olyan hülye, hogy ingyen elvigyen. Maximum, ha fizetnének, de még akkor is meggondolnám ezt.

- El akarsz rabolni? Azt mondtad, ,,meggondolnám”, szóval?

- Belül van egy rablói kényszerem, de csak a csinos fiatal lányokat rabolom el.

- Ugye, most csak ugratsz?

- Nem, tényleg ilyen vagyok, de mivel te nem vagy szép, így megkímélek.

- Nem vagyok szép? - marad tátva a szám a döbbenettől.

- Az vagy, a legszebb, vagyis nekem – suttogja a fülembe. Felé fordulok, de aztán megbánom, mivel valami megfogalmazhatatlan érzés lesz úrrá rajtam. Túl közel van hozzám a szája, és már képtelen vagyok normálisan gondolkodni.

Botond szemszöge:

 Nem tudom elhinni, hogy már megint megcsókoltam őt. Én marha! Jó, hír, hogy most gyorsabban kapcsoltam, mint múltkor és ellöktem magamtól. Ő is pontosan annyira zavart, mint én, talán még jobban is.

- Nem tudom mi üthetett belém – szabadkozók felállva.

- Én se, hiszen testvérek vagyunk. – Már megint ezzel a hülye dumával jön. Nem, mi nem vagyunk testvérek, és ez se azt bizonyítja. Jó, még kiskorunkban működött, de mára már mindketten kinőttünk ebből.

- Most jobb, ha megyek, de ígérd meg, hogy eljössz ma velünk bulizni!- kérem meg rá, mivel képtelen lennék nyugodtan a színpadon állni tudván ebbe a baromira nagy házban van egyedül. Tudom, ott se veszélytelen, de legalább szemelőt lesz és Andris vagy Kevin megvédi, ha nem érnék oda időben. Beérve a házba Bettina fogad, aki újabban már nem csak Vikivel, de velem is bunkó.

- Nála aludtál? – állja el az utamat.

- Közöd?- lököm arrébb, és a hűtőt látogatom meg legelőször. Apa elköltözése óta nincsen, aki sört vegyen nekem, így be kell érnem egy hideg ásványvizes flakonnal, hogy lehűtse a bennem dúló őrületet.

- Mi lesz Tinával?

- Mégis mi lenne? Semmi!

- Ha megint összejönnétek, akkor megszabadulnánk attól a kis….!

- Fejezd be! – kiáltok rá, mivel sejtem mit akar mondani. – Tinára illik, amit mondani akartál, nem pedig Vikire. Neked teljesen elmentek otthonról, hogy ilyeneket mondasz a legjobb barátnődre?

- Volt legjobb barátnő, addig, amíg meg nem tudtam mit művelt veled.

- Nos, mit művelt? – Vonom kérdőre, pedig világosan elmagyaráztam neki mit művelt velem Tina, amihez Vikinek semmi köze.

- Kihasznált, és azóta is a bolondját járatja veled, miközben Kevint is próbálja becserkészni. – Dünnyögte a húgom, én pedig nekicsaptam az üveget a falnak. Még eddig soha se borult el ennyire az agyam, vagyis nem valami olyanon, ami Vikit is érinti.

- Nincs köztem és közte semmi!- kiabáltam. – Foglalkozz a magad dolgával, ne merd beleütni az orrodat az enyémbe! – Figyelmeztetem, és bemegyek a szobámba. Este neki kezdtem a készülődésnek, és csak pár perccel a megbeszélt után esek be a megbeszélt találkozó pontra. Mindenkit valamiért elkezd foglakoztatni miért is vagyok olyan szétszórt mostanság, de én inkább nem válaszolok, mivel elkönyvelik a szüleim válása keltette utóhatásnak. Éjfél előtt hagyjuk csak abba a zenélést, mivel a helyünket átveszi egy Dj.

- Iszunk valamit? – ordibálja a fülembe Ádám, pedig nem is szól a zene, sőt a normális hangját is megértettem volna, így meg pár ember ránk nézett.

- Igyunk, de előtte keressük meg Andrást meg a többieket.

- Merre vannak? - még mindig kiabál.

- Megsüketültél, vagy mi a fenének kiabálsz? – pont ez után kezdett el játszani az a Dj gyerek, így a továbbiakban már jogosan kiabált a fülembe. Vesszünk két üveg sört, és kimegyünk megkeresni a többieket, akik levegőzni mentek, mivel bent kicsit elszabadult a pokol tőlünk. Viki, Regina mellett ácsorog, miközben Kevinnel beszélget. Ott van még köztük az unokabátyám András, Barbara, Norbi, és valami csaj, akiről azt se tudom kicsoda, pedig még nem is ittam annyit.

- Jók voltatok!- vereget hátba Andris.

- Kösz!- biccentek felé, vigyázva a sörömre, nehogy még kifolyón belőle egy értékes csepp, vagyis még annyi se.

- Hol a húgod? – támad le Kevin.

- Gőzöm sincs!- vágom rá röhögve, de belül tudom mennyire béna bátya vagyok az egyetlen húgomnak, akiről azt se tudom merre is jár.

- Botond, ő itt a barátnőm  Nóra – mutatja be nekem Barbi a lányt, pedig baromira hidegen hagyott a csaj, csak ez fordítva sajnos nem volt igaz.

- Már annyi mindet hallottam rólad, szerettelek volna megismerni, ezért megkértem Barbit, hogy mutasson be. – Nyávogja a haját tekergetve. Totál gáz fejet vághatok, mert a csajszi egy pillanatra megfagy, de aztán újra elkezd fecsegni. Miközben nekem dumál, én csak Vikit nézem, vagyis csak néha téved,,véletlenül” oda a tekintetem. Olyan jól szórakozik, miközben én vele szemben másra se tudok gondolni, mint rá.

- Nincs kedved arrébb húzni, mert  idegesítő, hogy a nyakamba lehelsz? – Regina dühös megszólalása térit észhez, aki Ádámot próbálta levakarni magáról.

- Nem is!- tiltakozott a haverom. Ő soha a büdös életben nem nő fel, megmarad az öt éves szintjén, de mi ezért bírjuk.

- Ádám menj onnét!- szólt rá Viki vigyorogva.

- Nekem egy nő se parancsolgat!- mondja határozottan az a dilis.

- Persze!- bólogat röhögve Viki, és megöleli az unokatesóját. A mi kis csapatunkban mindenki valakinek a rokona, ezért is vagyunk olyan jó viszonyba, mivel többségében mindig látjuk egymást.

- Hamarosan éjfél! – Kiabálja el valaki magát a tömegből.

- Adsz éjféli csókot? – simogatja meg a karomat az a Dóri, vagy Nóri nevű csaj, amitől kiköpöm a sörömet.

- Nem!- utasítom vissza a számat törölgetve.

- Hali emberek!- érkezik meg közénk a húgom.

- Ha azért jöttél, hogy Vikit bántsd, akkor mehetsz is! – förmed Bettire Kevin, és ettől meg még jobban elkezdek fuldokolni.

- Bocs, a hülye viselkedésemért, csak elhittem egy szemét dög szavait. Tudom, hogy te képtelen lennél kihasználni a bátyámat. Meg mellékesen bocsi a titkod kikotyogása miatt. Rémes barátnő vagyok! – öleli meg Vikit a szemét törölgetve.

- Nem haragszok, de soha többé ne csinálj ilyent!- ölelik át egymást, és Viki meg Betti között ismét szent a béke.

- Bocsika, egy pillanatra!- rángatom arrébb a húgomat, hogy a többiek ne hallják miről beszélünk. – Mi ez a hirtelen jött békülési kényszer? Remélem nem valami mocskos szándék áll a háttérben, vagy tévednék?

- Tina átvert, és tudok a verekedős múltadról.

- Ki mondta el? – kerekedik ki a szemem a döbbenettől.

- András, de csak is azért, mert kiszedtem belőle. Ő soha se hazudna nekem, szóval most már nem tartom Vikit olyan szemét dögnek, sőt még hálás is lehetnék neki, amiért megmentett téged.

- Ajánlom neked, hogy soha többé ne ócsárold őt!

- Mikor vallod be neki, hogy belezúgtál, hiszen csókolóztatok?

- Ezt meg honnét tudod?- egy újabb sokk ért.

- András elmondta, hogy kicsit rágjam meg a füledet, hogy szed végre össze magad, még mielőtt Kevin lecsapja őt.

- Ő csak olyan nekem, mint a húgom, neki meg olyan vagyok, mint a bátyja.

- És te beveszed ezt a dumát?

- Igen, mivel ez az igazság.

- Ide figyelj! Viki csak azt hiszi, hogy szereti őt, pedig nem, mivel ez csak, amolyan első szerelmi őrültet nála. Ha nem mész oda, és nem vallod be neki mit érzel, akkor előbb, vagy talán utóbb, de összejön Kevinnel. Ezt akarod?

- Megmondtam, nekem ő csak olyan, mint egy testvér – próbálom bemesélni neki, de sajnos már nem veszi be.

- Én vagyok a testvéred, vagy elfelejtetted?

- Nem!

- Na, gyere menjünk vissza hozzájuk!- karolja át a derekamat én meg nyomok egy puszit a feje tetejére, és ketten együtt megyünk a többiekhez. Általában jó testvérek vagyunk. Csak néha szeretném megfojtani, vagy ő engem, de még így se cserélném el őt senkire, mivel számomra fontos. Viki is csatlakozik hozzánk, így nem csak Bettit ölelem, hanem őt is. Hideg van, és éjfél elmúlik. Megkezdik a tűzijátékozást.

- BUÉK coca!- kiabálja el magát Ádám, aki elégé meghúzta a kicsempészett pálinkás üveget, meg a sörömből is lopott.

- Nekem már jól indul az évem – mondja nekünk Viki, és elmosolyodik. – Tudjátok, milyen rossz volt nélkületek?

- Nekem is, és amíg élek nem felejtem el miket műveltem. Legjobban azt sajnálom, amikor fellöktelek – szomorkodik a húgom.

- A barátnők barátnőknek való, mert ellenségeknek elégé rémesek – nevet fel Viktória. A tűzijátéknak vége szakad, így már csak a petárdák durrognak.

- Nagyölelést?- csapódik oda hozzánk Regina.

- Nem bánom, te is elférsz itt még. – Viccelődök, bár tudom mire is gondolt pontosan.

- A barátnőimmel! – kiáltja el magát nevetve.

- Nyugi, te is kapsz egy ölelést!- szólal meg Viki és szorosan megölel. Azt se bántam volna, ha ott egymást átölelve ért volna minket utol a világvége.