13 Fejezet - Részegen

13 Fejezet

Részegen

Szombat reggel semmi kedvem se volt felkelni, de sajnos muszáj volt. Anyának testápoló kellet, és mivel apa későig dolgozik, sőt ez olyan fontos, hogy nem várhat délutánig, ezért reggel 8 órakor pontban betört a szobámba. Persze, szívesen vitáztam volna vele, ha nem lett volna veszélyeztetett terhes, meg még sorolhatnám mi miatt képtelenség vitába szállni anyámmal.

- Téged is elküldtek boltba? – böködött meg valaki. Hirtelen nem tudtam hol is vagyok pontosan, aztán rádöbbentem. Elaludtam a boltban, miközben testápolót kerestem, így észre se vettem, amikor Bettina anyukája odaállt mellém.

- Igen! – vágtam rá nagyot ásítva.

- Botond is itt van a barátnőjével, de valahogy elvesztettük egymást. Szerinted milyen a lány?

- Csinos, normális, de valamiért nem kedvelem.

- Nem tudom miért, nekem valamiért túlságosan furcsa ez a lány. Rendes meg minden, csak kicsit kiráz tőle a hideg.

- Ma moziba megyünk este. - A többit inkább nem mondtam meg neki, elég ha ennyit tud.

- Kik mennek? – kíváncsiskodott Márta néni.

- Botond, Bogi, Ádám, Regina, Betti meg én, és talán még Kevin.

- Hogy alakul a dolog vele? – kérdezett rá Botond anyja, mire szerintem színt váltottam, mint egy kaméleon.

- Kivel? – hallottam meg Botond hangját, aki a barátnője kezét fogta, és éppen felénk tartottak. Képtelenségnek tartottam, hogy onnét meghallotta, mit beszéltünk az édesanyjával ketten, de meg van rá az esélye.

- Édesanyád arról érdeklődött, mi a helyzet velem meg Kevinnel, - vázoltam neki a dolgot, vagyis nekik.

- Összejöttetek már? – kérdezte gúnyosan Botond.

- Nem! – ráztam meg a fejemet.

- Ő nem akar, vagy ilyen hamar kiszerettél belőle? – folytatta a bunkózást.

- Mit érdekel az téged? – ráncoltam a homlokomat.

- Bocs, hogy megkérdeztem, csak a barátok szoktak ilyent. Tudod, baráti érdeklődésnek hívják, talán nem hallottál róla?

- Botond fejezd be! – szólt rá Bogi.

- Jól van! – legyintett egyet, és átkarolta a barátnőjét.

- Remélem te is jössz, vagy meggondoltad magad? – fordult felém Bogi kedvesen.

- Nem, ott leszek, semmi pénzért nem hagynék ki egy ilyen jó kis mozizást. – Vigyorogtam, és a tekintettem összetalálkozott Botondéval, aki cseppet se találta viccesnek a dolgot.

- Most mennünk kell, de akkor este találkozunk! – Mondta Boglárka, majd a barátjával együtt lelépet. Mindezek után Márta nénivel ketten mentünk haza, miközben arról csevegtünk milyen jó barátságban voltam a fiával még pár hónapja. Otthon anya már várt rám, vagyis azokra a cuccokra, amiket felírt nekem a testápolón kívül. Este Betti közölte velem, hogy nem tud jönni, mert nem érzi jól magát. Ha ez nem lett volna elég, akkor szólt Regina, miszerint Ádám egy bunkó, és neki nincs kedve vele mutatkozni, nehogy valaki azt higgye, ilyenekkel barátkozik. Szerencsémre sikerült meggyőznöm, bár magam se tudom hogyan, így a mozi előtt nem csak Botond meg a barátnője, hanem Ádám és Regina is ott várt rám.

- Késtél! – jegyezte meg a barátnőm gyilkos pillantásokat küldve felém.

- Bocsi!- kértem tőle elnézést, mielőtt még mással is bevádolna.

- Mi tartott eddig?- Botond is elégé kedvesen fogadott.

- Ne kezd te is! – vicsorogtam dühösen.

- Viki, ő itt a tesóm Viktor – mutatta be nekem a magas srácot maga mellett Bogi, aki unottan kinyögött egy köszönést, mintha a fogát húzták volna.

- Melyik filmet nézzük meg?- szólalt meg Ádám.

- Még fogalmam sincsen, majd eldöntjük, ha megérkezik Kevin. – Válaszolta normálisan Botond, és én elcsodálkoztam, mert az unokatesómmal képes normálisan viselkedni, csak velem nem.

- Ti is az új romantikus filmre jöttetek? – ért oda hozzánk Barbara, a bátyám barátnője. Miután túl voltunk a köszönéses részen, én vettem át a szót.

- Nem tudjuk még mit nézünk meg, amúgy a testvérem is itt van? – érdeklődtem tőle.

- Aha, éppen jegyet vesz! – bökött a tesóm felé a fejével.

- Mekkora kínzás lehet, hogy valami csöpögős filmet kell több órán keresztül bámulnia – szólalt meg röhögve Ádám.

- Egyesek képesek a barátnőjük miatt végigszenvedni, mert ezt hívják kapcsolatnak, meg szerelemnek. – Oktatta ki Regina.

- Ezért van annyi válás manapság, mert az idióta tyúkok azt hiszik, mi férfiak szeretjük az ilyen nyálasan túlzott f@szságokat, pedig nem. Ha majd egyszer valaki olyan hülye lesz, hogy összeálljon veled, az maximum azért nézne veled ilyent, hogy ágyba vigyen, mert másért nem érné meg. – Közölte vele az unokabátyám.

- Tud meg, hogy megtaláltam az a ,,hülyét”, aki biztos képes lesz velem beülni egy romantikus filmre. – Vágta oda neki Regina, mire megdöbbentem. Nekem nem is mondta, hogy van barátja, így elgondolkodva arra jutottam, biztos csak kitalálta. Kevin megérkezése után elköszöntünk Barbarától, és otthagyva a civakodókat végre beültünk egy filmre. Az elején nem sejtettem miről is szól, amit nézünk, aztán felfogtam, és legszívesebben kimenekültem volna, de nem tettem. Inkább a tökéletes álompárt figyeltem, amivel csak is magamat kínoztam. Bogi cseppet se félt, sőt még élvezte is, amiket látott, pedig egy pasit kinyírtak éppen.

- Ugye, nem zúgtál bele abba a csajba? – suttogta Kevin.

- Ezt most poénnak szántad? – fújtattam.

- Aha! – bólintott.

- Amúgy nem azért néztem őt, mert szerelmes lettem bele, hanem ő olyan tökéletes. Magas, humoros, bár még egy viccét se hallottam, de Regina már igen, sőt Betti is, aki viszont utálja, de mégis odavolt miatta. Nem fél a horrortól, még élvezi is, míg én majdnem összecsinálom magam, és oda se bírok nézni. – Soroltam fel neki pár dolgot, miért jobb ez a lány, mint én.

- Te viszont okos vagy, aranyos, kedves és egy csomó mindent tudnék még mondani.

- Tényleg? – pattantak fel a szemeim, belül meg valami furcsa érzés fogott el.

- Tényleg!- mondta, és megcsókolt. De nem úgy, mint egy barátot, hanem másképpen, amire kb 2 éve vártam. Mégse esett olyan jól, bár fogalmam sincsen miért, hiszen erre vártam több éven keresztül, és most végre megkaptam. Ahogy vége lett rá néztem Botondra, aki észre se vette az előbb történteket, mivel egész végig a filmet nézte. Egy részem örömében ugrált, míg a másiknak baromira fájt, csak azt nem tudtam, hogy micsoda. Vajon miért éreztem ezt a furcsa érzést? Mi lett másabb ettől? Képtelen voltam megérteni, ezért a továbbiakban se Kevinre, se Botondra nem néztem rá.  A nagy mozizásból azt hiszem egy életre elegem lett.

- Mi a baj? – kapott el Regina, amikor elhaladtam mellette, mikor már vége volt annak a nagysikerű filmnek.

- Semmi! – hazudtam.

- Nem tudsz átvágni, szóval? – nem tágított, ezért nagy nehézségek árán, de sikerült kinyögnöm neki a dolgot. Először ledöbbent, aztán elgondolkodott, és végül csak simán meredt a semmibe.

- Tényleg van valakid? – érdeklődtem.

- Veled ellenben sajnos nincs, de muszáj találnom valakit.

- Mondták már, hogy mondj igazat, mert hazudni bűn?

- Viki,  ha megmondtam volna annak a gyökérnek az igazat, szerinted mit csinált volna?

- Nem tudom, mit?

- A sárgaföldig alázott volna, hogy mekkora gáz, hogy kitalálom a pasimat, mert amúgy nincsen senkim.

- Szerintem elégé sok fiú koslat utánad.

- De azok csak azért vannak velem, mert nem ismernek, meg azt hiszik esélyük van. Egyik se kell, maximum pár hétig, aztán meg olyanokká válnánk, mint az idegenek. Ádám egy hülye, egy nagyon hülye, egy nagyon helyes hülye, egy nagyon helyes hülye. Te jó ég! – kiáltott fel Regina, mire mindenki felénk kapta a fejét.

- Mi az? – már sejtettem miért kiáltott fel, de kivi voltam az ő változatára.

- Azt hiszem belezúgtam abba, a nagyon hülye helyes idiótába. – Sírta el magát szó szerint, és ráborult a vállamra.

- Beülünk inni, jöttök? – kérdezte meg Kevin.

- Aha! – bólintottam, amikor megláttam őt. Attól, hogy a csókja ilyen érzést váltott ki, még nem jelenti, hogy nem szeretem, csak most már másképpen.

- Ennek meg mi baja? – mutatott rá Reginára.

- Semmi, csak nagyon elérzékenyült, - füllentettem, mivel nem akartam hangosan kimondani, nehogy  Ádám meghallja, hogy Regina éppen most jött rá mit is érez pont iránta. Barátnőm lenyugodott, bár kellet hozzá egy kis idő. A nagy ívás vége az lett, hogy Botond meg Regina baromira elázott, és nem azért, mert esett az eső, hanem ők közelebbi kapcsolatot létesítettek egy piásüveggel. A helyzet akkor vált rosszabbra, amikor Kevin elment, meg Bogi tesója is lelépet, bár ő nem sok vizet zavart. Na, de azért a kritikus pillanat csak azután állt be, amikor Boglárka is eltűnt, mivel valamin összekaptak Botonddal.

- Mi van, csak nem itt hagyott a szerelmed? – szólt oda nekem részegen Botond.

- A te barátnőd meg lelépet – vágtam neki vissza.

- Szerintem eleget ittatok, szóval menjünk haza! – állt fel Ádám, aki életében először volt józan, pedig lehetősége nyílt egy jó kis berúgásra. Szerencsémre most az egyszer kihagyta, mert akkor tényleg segítséget kellet volna hívnom, mivel Botondot még csak-csak haza tudom rángatni, de Reginát, meg őt már neccesebb hadművelet lenne.

- Annyira, de annyira rühellem a képedet! – közölte unokatesómnak Regina, aki azt se tudta mit beszél, miközben Ádám vezette.

- Csöpptündérrel mit kezdjünk? – kérdezte tőlem Ádám.

- Szerintem szívrohamot kapna az anyja, ha így látná, szóval nálam alszik. Botond meg haza megy, és szépen alszik egy nagyot. – Veregettem hátba szegényt.

- Régebben engedted, hogy az ágyadban aludjak – nyöszörgött Botond.

- Az még azelőtt volt, hogy becsajoztál – világosítottam fel.

- De barátok vagyunk még? – nézet mélyen a szemembe.

- Igen, azok vagyunk. – Suttogtam halkan, bár szerintem Ádám is meghallotta. Így adódott, hogy Ádám, Botond, és Regina az én szobámban kötött ki. Már 4 óra is elmúlott, amikor észrevettem, hogy barátnőm eltűnt mellőlem, mivel ő meg Botond lent aludtak velem a matracon, és Ádám foglalta el az ágyamat. A másik szobában meg Norbi aludt, így nem fektethettem oda hozzá a kissé kiütött Botondot, vagy Reginát.

- Annyira utálom a hülye fejedet! – hallottam meg a barátnőm hangját, és álmosan felnézve már tudtam hol van. Az ágyamban feküdt Ádámmal, ami azt jelentette, hogy aki átkarol nem más, mint Botond.

- Mondj még ilyen szépeket! – kérte tőle Ádám röhögve.

- Annyira utállak, hogy már szeretlek – vallotta be Regina, és gyanítom, ezt józanul baromira meg fogja bánni, hogy kimondta.

- Már előre látom, milyen képet fogsz, ha ezt megmutatom. – Nevetett fel hangosan Ádám.

- Helycsere!- löktem le magamról Botond kezét, és tapsoltam Ádámnak, aki baromira jól szórakozott a kialakult helyzeten.

- Nem!- tiltakozott Ádám.

- Álmos vagyok, fogalmam sincsen hogyan alakul a szerelmi életem, a barátnőm bevallotta, hogy szerelmes az unokatesómba, aki itt röhög az ágyamban. Könyörgöm, ne tedd próbára a türelmemet, szóval menj szépen Botond mellé, vagy tőlem át mehetsz Norbi szobájába is. – Elégé hisztérikus állapotban voltam, így dőlt belőlem a szó.

- Ugye tudod, hogy Botond látta mit műveltetek?

- Azt hittem..? Várjunk, te honnét tudod?

- Elmondta, hogy te meg Kevin smároltatok a sötétben. Remélem, azt tudod, hogy mások filmet nézni mennek moziba, vagy szerinted nem?

- Ádám! – csattantam fel, és szerencsémre kimászott az ágyamból.

- Annyira vakok vagytok, hogy észre se veszitek, mit érez a másik. Összejött Bogival, de közben téged szeret, és te se Kevint imádod, hanem azt, akire, annyira hasonlít. – Magyarázta meg nekem a dolgokat Ádám, és elterült a földön. Nem tudom volt-e már ilyen komoly beszélgetésünk, de most ezt annak vettem. Vajon most hogyan alakulnak a dolgok? Botond szerelmet vall, én nem jövök össze Kevinnel, és boldogan élünk, amíg meg nem halunk, vagy mi? Annyira álmos voltam, hogy akaratom ellenére bealudtam, pedig még annyira agyaltam volna ezeken, hátha megtudom rájuk a választ.